A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisát és kezelését segíthetik a Debreceni Egyetemen végzett, a vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatások.

Az onkoteamek mintájára hazánkban is alakultak ILD-teamek, melyek a különböző eredetű tüdőfibrózis/alveolitis gyors és pontos differenciáldiagnosztikáját és kezelését irányítják.

Munkacsoportunk új kutatása során mesterséges intelligenciára épülő algoritmussal segítjük a nehezen kezelhető betegek kiválasztását – mondta lapunknak dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ek) a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak napjainkban. Nagyon gyakori, hogy számos nagy kardiovaszkuláris (CV) kockázatú beteg (például hipertóniások, koronáriabetegek, krónikus vesebetegek) rendszeresen szed valamilyen NSAID gyógyszert, ennek megfelelően az alkalmazásukkal kapcsolatban fellépő mellékhatások is kiemelkedő fontosságúak.

A rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők egy része a diagnózis felfedezésekor, illetve később nagyobb arányban jelez fájdalmat. A közlemény röviden ismerteti a fájdalom okait és a fájdalomcsillapítás lehetőségeit.

Az atópiás dermatitis (AD) egy olyan heterogén betegség, amelyben genetikai, környezeti és immunológiai faktorok összessége járul hozzá a klinikai tünetekhez, és amelyre jellemző a fokozott bőrön keresztüli folyadékvesztés, valamint a különböző mikróbák bőrön keresztüli penetrációja.

Az arthrosis az ízületeket alkotó porc, csont és a környező lágyrészek leépülésével járó betegség. A betegség jelentős fájdalommal jár, progresszív, az ízület strukturális átalakulását és ennek következtében jelentős funkcióvesztést és életminőség romlást okoz. Kialakulásában immunológiai gyulladásos folyamatok is szerepet játszanak, amelyek befolyásolása lehetőséget ad nem csak tüneti kezelésre, hanem betegség módosító terápia kialakítására is. A nem denaturált II-es típusú kollagén orális alkalmazása szisztémás toleranciát hoz létre, amely a proinflammatorikus folyamatok gátlás és az antiinflammatorikus hatások erősítése révén új lehetőség az immunmodulációra. A klinikai vizsgálatok a betegeknél a fájdalom jelentős csökkenéséről, a mozgásszervek funkciójának javulásáról számolnak be, és egészséges ízületben is nyújthat védelmet a mechanikus stressz okozta ízületi károsodással szemben.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. A gyógyszercsoport jelenleg elérhető tagjai a tofacitinib, a baricitinib, az upadacitinib, a filgotinib (csak Európában) és a peficitinib (csak Ázsia egyes országaiban).

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.